Debrecen, Eger, 2010. december 3-5.
Eljött az évnek az a szakasza, amikor az utcákon mindenütt kürtőskalács és forralt bor illata terjeng. Mi mást tehetene az ember, mint hogy nekivág a világnak, és karácsonyi vásárokat fényképez? Ezúttal itthon, Debrecenben és Egerben jártam.
írta Lina
2010. november 07.
Szokásos és jól bevált színházi turizmusunkat folytattuk sokadjára is Egerben. Mivel tavasszal nagyon bevált az átbuszozás és a kisebb séta Szilvásváradon a Szalajka-völgyben, megismételtük a kiruccanást, és megnéztük, hogy milyenek a pisztrángok - ezúttal ősszel.
írta Lina
2010. október 19. Eger
2010. október 23. Gyula
Nem csak Isten tudja, hogy mi okból szeretem az őszt. Egyszerűen az őszi táj szép, a színek magukkal ragadnak: a lángoló vörös, az egészen zöldestől barnásig terjedő árnyalatai a sárgának, a még mindig erős zöld foltok. Szeptemberben és októberben még kevés a mementóként kimagasló csupasz ág, inkább a színek kavalkádja jellemzi a tájat. Kis szerencsével még nincs fogvacogtató hideg és, ha a nap is süt, akkor lehet csak igazán szépet fotózni.
írta Lina
2010. május 7-10.
Második rész
Másnap hosszabb túrára vállalkoztunk, nem csak az állatkertig mentünk el. Helyette Tóalmást vettük célba, régi gyermekkori emlékek után kutatva. Ez olyan három falura van Jászberénytől, kb. 27 kilométernek számolta a Google maps, amiről tájékozódunk – nagyon modern gyerekek vagyunk!
írta Lina
2010. május 7-10.
Első rész
Biciklivel felszerelkezve vágtunk neki a jászberényi útnak az aktív pihenés jegyében, továbbá abban a reményben, hogy így majd könnyedén tudunk közlekedni a városban és a környéken is. Úgyhogy beszereztünk hátizsákokat, hogy azzal utazzunk bőrönd helyett, és kitekertünk a Keletibe – onnan az utaztatás oroszlánrészét azért a vonatra bíztuk.
írta Lina
2010. május 1-2.
A munka ünnepe Pécsett ért minket, mégpedig némi újságírói tevékenység keretében. A Krétakör majálisának legnagyobb tömegeket megmozgató performanszáról már beszámoltam máshol, itt most legyen szó a szórakozásról. Ismét fotóblog, jó szórakozást hozzá!
írta Lina
2010. április 17-18.
Lassan úgy megyünk Egerbe, mintha hazamennénk. Igen jó a színházi élet arrafelé, csak ajánlani tudom minden érdeklődőnek. Most azonban, ha már ott voltunk, átbuszoztunk Szilvásváradra is, és tettünk egy sétát a tavaszi Szalajka-völgyben. Nézelődtünk, fotózkodtunk, kutyákkal ismerkedtünk és pisztrángot ettünk. A folytatásban fotóblog látható az eseményről.
írta Lina
Párizs, 2010. január 22-28.
Mivel nem először járunk a városban, a tervek között szerepelt az, hogy olyasmiket is megnézzünk, amit még nem láttunk – de legalábbis egyikünk még nem látott Párizsban. Ezért a mai napot egy olyan hellyel kezdtük, amiről eddig nem is igen tudtunk: ez a Les Catacombes.
írta Lina
Párizs, 2010. január 22-28.
Hétfőn reggel felszakadozott a felhőzet. Ugyan mi éppen vasárnap ellenőriztük az időjárást a neten, és a különböző források esőt vagy ködöt ígértek, mégis úgy tűnt, számíthatunk egy kevés napsütésre és kék égre. Így aztán, habár most már minden busz járt a környéken, inkább gyalog indultunk el az RER felé, hogy egyben felfedezzük a campusszal szemben található Parc de Sceaux-t is.
írta Lina
Párizs, 2010. január 22-28.
Megdöbbentő felfedezés várt bennünket másnap reggel: egyik busz se közlekedett a campus közelében. Nem, nem sztrájkról volt szó – bár abban a franciák se rosszak –, hanem egyszerű vasárnapi menetrendtől. Gyalogolhattunk tehát három buszmegállónyit Antonyig, ahol már járt az RER.
írta Lina
Párizs, 2010. január 22-28.
Másnap reggel borús, sötét időre ébredtünk. Esőre hajlott, és az utcán járkálók esernyőhasználati szokásaiból próbáltuk megítélni, hogy mennyire komoly odakint a helyzet. Végül is elvetettük a Montmartre gondolatát, mert nem akartunk esőben sétálni, és múzeumot terveztünk. Előtte azonban meglátogattuk a kínai negyedet.
írta Lina
Párizs, 2010. január 22-28.
Szállingózó hópelyhek közül, a fagyos Budapestről indultunk el péntek reggel Párizsba. Eltekintve a jól ismert közhelytől – miszerint a felhők fölött mindig süt a nap – tényleg jólesett látni egy kis napot, és lebámulni a felhőkkel tarkított havas Alpokra a repülőből. Aztán Párizsban néhány gomolygó felhő és napsütés fogadott kellemes plusz fokokkal. Biztató kezdet.
írta Lina
Lisszabon, 2009. 12. 13-15.
Decemberben Lisszabonban is hamar sötétedik, így aztán kiválóan tudnak érvényesülni a belváros karácsonyi díszei. Itt ugyanis nem csak a két-három legnagyobb utcában vannak égők, hanem mindenfelé belebotlani egy-egy téren vagy kisebb utcában vicces formájú, a közelgő karácsonyra emlékezető lámpasorokra.
írta Lina
Lisszabon, 2009. 12. 13-15.
Lisszabonban decemberben is kellemesen langyos idő van. Tíz fok alatt ugyan a portugálok már panaszkodnak, hogy rettenetes a hideg, de Magyarországról átugorva határozottan jól érezheti magát ott az ember. Sőt, egy napsütéses délelőttön rövid ujjú ruhában is járkálhat a forróságtól kifulladt turista.
írta Lina
Dublin, 2009. 09. 25 – 10.05.
Harmadik túrahelyszínünk a tavalyról már ismert
Glendalough volt. Sokféle, kombinált buszos úttal is lehet ide jönni, ami
megáll Dublin körül mindenféle nevezetes helyeken, de ezek általában nagyon
kevés időt töltenek Glendalough-ban, márpedig ez a hely megérdemli azt a
négy-öt órát, ami a napi egyszeri buszjáratnak köszönhetően el lehet ott
tölteni.
írta Lina
Dublin, 2009. 09. 25 – 10.05.
A következő utunk a híres, ír zöld fű közelébe vitt, mert
az ember ilyet is látni szeretne. Egyébként az, hogy ez a szép, selymes fű
titka a sok eső, az egyáltalán nem kétséges, hiszen a szitáló, szemerkélő eső
igencsak gyakori Írországban, ahogy azt az ajándékboltokban kapható pólók
mulattatóan önironikus mintái is bizonyítják:
írta Lina
Dublin, 2009. 09. 25 – 10.05.
Egy éven belül másodszorra jártam Dublinban, s mivel a
város – korántsem lényegtelen – nevezetességei nem változtak annyit, ezúttal a
környező táj szépségére koncentráltam inkább. Autóm és jogosítványom, valamint
bátorságom a jobbkormányos vezetéshez továbbra sincs, persze, ezért csak
busszal megközelíthető helyeket vállaltam be. De azok is kétségkívül gyönyörűek
voltak.
írta Lina
Cambridge, 2009 július 17 – augusztus 09.
Abból az utcából indul az út, ahol lakunk. Amikor az első
hétvégén, szombat kora délelőtt egész turistacsoportok baktattak szembe velem,
és akadályozták, hogy biciklire üljek, nem is értettem, hogy merre tartanak.
Aztán persze rájöttem, hogy arra lehet átsétálni Cambridge-ből Grantchesterbe.
A bicikliút fent a dombon vezet, a gyalogos út lent a folyó partján.
írta Lina
chez les blacks, chez les sickhs, chez les jaunes; voyage, voyage, dans tout le royaume
